-Hogy mi? - kiáltottam fel.
Tanárnő közelebbről vette szemügyre a listát, ezután homlokára csapott a kezével.
-Aish. Elnézést, egy sorral lejjebb olvastam, tehát kijavítva Yeonnie L páros.
-Na, ez már döfi. - pacsiztunk le Misuval.
10 percig még szórakoztattam hülyeségeimmel az ülőtársamat, veszekedtünk egy sort, hogy melyik szín a jobb: sötét vagy világos kék. Jó elfoglaltság, nem?
2 óra hossza utazás után végre megérkeztünk a kijelölt helyre. Nagy meglepetésünkre már fel voltak állítva a sátrak, nagy tábortűz. Kivettük a cuccainkat a buszból, és szaladtunk a többiek után, hogy jó sátrat fogjunk ki. Myungsoo megtorpant egy világoskéknél.
-Ahj ember! Mond, hogy nem ezt akarod?! - csóváltam a fejem.
-De.. de ez világoskék! - nézett rám kölyökkutya szemekkel.
-Tökéletes! - tapsolt. - Jó cukros néni vagy. - borzolta össze a hajam, majd széthúzta a cipzárt.
Odabent elég tágas hely volt, némi kis túlzással, de még egy óriás is beférne ide. Otthonosan berendezkedtünk, majd Myungsoo áment Chunji-hoz, akinek a társa persze Kyung volt. Kint a tűznél, ahol mindenki el volt a maga kis bandájával, eszegettek, iszogattak, nevetgéltek. Leültem egy farönkre, előkaptam a gitáromat és elkezdtem játszani a Love U Like U-t.
"Szeretlek, szeretlek
A szavak, amiket nem tudok már elviselni
A reszkető szívem
A szavak, amiket én állandóan elrejtettem a szívem mélyén
Csak úgy, mint a napsütés, ami vakítóan ragyog rám, amikor eljön a reggel."
[...]
"Jöjjünk ki mindig egymással, kényelmesen
Legyél mindig mellettem
Mindig melletted leszek
Legyünk örökké együtt.."
-Bravo, ügyes vagy. - tapsolt a hátam mögül valaki, mikor ijedten megfordultam, hogy megnézzem ki az.
-Áh, csak te vagy az. Már azt hittem valami szatír.. - raktam magam mellé a gitáromat.
-Eh, szerintem nem látszom annak. - nevetett - Amúgy mióta pengeted a húrokat? Biztos már nagyon sok éve, hisz profin csináltad. Na meg a hangod, teljesen elvarázsolt.. Bár néhol-néhol még kicsit hamiskás volt, de elnézhető, amúgy is olyan lányos hangod van. - ült le mellém Kyung.
-Köszi, de még van mit fejlődnöm. Amúgy mióta az eszemet tudom, gitározok. Tényleg, te miben vagy jó? - fordultam hozzá.
-Őszintén? Rappelni tudok, meg imádok is!
-Komolyan?! Akkor rappelsz nekem valamit?
-Gyerekek! Ide mindenki most azonnal! - hallatszott a nevelő hangja.
-Majd máskor bepótoljuk, nem fogom elfelejteni. - kacsintott rám a láma.
Feltápászkodtunk a farönkről és odabattyogtunk, hogy vajon mi az isten van már megint. Miután mindenki idetévedett a tanár elkezdte:
-Van kb. fél órátok elkészülni, 8 órakor ugyan itt találkozunk, és megyünk bátorságpróbára.
Na, de jó. Én világ életemben nagyon fosos voltam, erre jön ez. Kíváncsi leszek ebből mi fog kisülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése